A fogyatékkal élő emberek világnapja, ami azokra az embertársaimra és problémáikra hívja fel a figyelmet, akik katasztrófa, baleset vagy betegség következtében valamilyen egészségkárosodást szenvedtek.
A fogyatékkal élő emberek világnapja nem csupán egy emléknap, hanem egy lehetőség arra, hogy mindannyian jobban megértsük és átérezzük azokat a kihívásokat, amelyekkel embertársaim nap mint nap szembesülnek. A fogyatékosság nem csupán orvosi állapot, hanem egy élethelyzet, amelyet meg kell érteni és elfogadni. Mindenki más és más körülmények között éli az életét, és a sérülések, betegségek vagy egyéb akadályok nem csökkenthetik emberi méltóságunkat.
Az elfogadás lényege abban rejlik, hogy felismerjük, mindannyian egyenlő értékkel rendelkezünk, függetlenül attól, hogy külsőleg vagy belsőleg mások vagyunk. A társadalom akkor válik igazán erőssé, ha képes egyesíteni a különbözőségeket, és biztosítani mindenkinek a méltósággal és egyenlő lehetőségekkel teli életet. Az elfogadás tehát nem csupán toleranciát jelent, hanem aktív figyelmet és támogatást is: segítenünk kell abban, hogy azok, akik fogyatékkal élnek, ne érezzék magukat kirekesztve, hanem lássák, hogy egy közösség részének tekinthetik magukat.
A világunk akkor válik jobb hellyé, ha mindenki úgy érzi, hogy ugyanazokkal a jogokkal és lehetőségekkel rendelkezik, és ha támogatást kap a saját útja során. Az igazi elfogadás tehát az, hogy nem csupán a különbségeket figyeljük meg, hanem értékeljük is őket, és elismerjük, hogy mindannyian hozzájárulunk a társadalom gazdagságához – a fogyatékosság nem egy akadály, hanem egy lehetőség a mélyebb megértésre és a közös erőfeszítésre.
